Túracélpontok: Veszprém - II. rész
A királynék városa
94. Hajó Magazin, 2003. május

A veszprémi várnegyed sziklatömbre épült, egyutcás városka, amelyet még ma is körülvesznek a várfalak. Épületei majdnem kivétel nélkül műemlékek. Valaha egyetlen kapuja volt, délen, előtte állt a város piactere.

Ez a hajdani piac ma az Óváros tér, 18-19. században épült házak szegélyezik. Közülük az egyik legérdekesebb az ún. Fecskendőház (ma ipartestületi székház), amely 1811-1814 között épült tűzoltószertárnak, Tumler Henrik tervei alapján. Homlokzati fülkéjében Szent Flórián szobra látható, homlokzatán az épület eredeti funkciójára utaló felirat olvasható: "Városi polgárok pénzén épüle föl e ház. Itt tüzi pusztítás védelem eszköze áll".
A Hősi Kapu az egykori várkapu helyén épült 1936-ban, Pázmándy István tervei alapján. Rajta keresztül lépünk a várnegyedbe. A kapuhoz csatlakozó toronyszerű épületben van a Vármúzeum, amelyben a veszprémi Vár-hegy történetével ismerkedhetünk.
A Tűztorony (Vár utca 1.) Veszprém városának jelképe. Alsó része a vár régi, 15. századi őrtornyának a maradványa, felső része 1811-1817 között épült fel Tumler Henrik tervei szerint. A 48 méter magas toronyból ezután már valóban azt figyelték, mikor üt ki tűz a városban. Az óraütések után harangjáték is hallható. A torony körerkélyéről szép kilátás nyílik a városra.
A piaristák templomát és rendházát a Vár utca 12. szám alatt találjuk. A kolostorépület (amelyben ma a megyei levéltár működik) a 18. század második felében épült. Utcai homlokzatán freskóval díszített falifülkék láthatók: az alsóban a rend alapítója, a felsőben barokk kagylódísz alatt két női figura. A rendházzal egybeépített templom 1828-1836 között készült el, klasszicista stílusban. Szentélyének falfestményeit Bucher Ferenc veszprémi mester készítette.
A püspöki (érseki) palota (Vár utca 16.) 1765-1776 között épült, a lebontott középkori királynéi palotaegyüttes helyén és maradványainak felhasználásával. Tervezője Fellner Jakab volt. Az U alaprajzú épület középtengelyében a kocsifelhajtós bejárat fölött kovácsoltvas rácsos erkély van, efölött pedig díszes oromzat.
A palota épületében rengeteg egyházi vonatkozású képzőművészeti emléket nézhetünk meg. Igen érdekes az a 17-20. századi festményekből álló arcképcsarnok, amely a veszprémi püspököket ábrázolja. Az emeleti ebédlőben és a püspök házikápolnájának mennyezetén J. I. Cimbal freskói láthatók, amelyek 1780 körül készültek.
A barokk palota 1776-ban épült, legutóbbi restaurálása 1997-ben fejeződött be. Itt található az érseki levéltár is, mely közel kétezer 11-14. század között íródott okiratot is őriz.
Az érseki könyvtár 60 000 kötettel büszkélkedik. A könyvállomány megalapozása Padányi Bíró Márton püspök érdeme, aki saját maga vagy meghatalmazottja által 600 kötettel gyarapította az állományt. 1751-ben katalogizáltatta a könyveket, így a XIV. Benedek pápához küldött beszámolójában már a könyvtári gyűjteményt is büszkén említhette.
I. Szent István felesége, Gizella királyné méltó megbecsülésnek örvend a városban, ennek bizonysága a róla elnevezett múzeum is. Gyűjteménye olyan egyházi relikviákat tartalmaz, melyeket korábban különböző templomokban őriztek. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az az aranyszállal átszőtt, 1480-ból származó palást, melynek hátát egy hímzett kereszt díszíti, s amely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt. A teljes miseruha pedig Mária Terézia kegyes ajándéka volt Padányi Bíró Mártonnak.
A Gizella-kápolna a püspöki palota északi oldalához kapcsolódik. A 13. században épült - eredetileg kétszintes - kápolna emeletét a palota építésekor elbontották, alsó részét Fellner Jakab restaurálta. Nevét is ekkor kapta Szent István felesége, Gizella királyné emlékére.
A Gizella-kápolna előtti várkút építésének korát nem ismerjük, 1593-ban említik először. Nem tudjuk, hogy kút-e vagy ciszterna, mert a tisztítási kísérletek során még nem sikerült elérni az alját.
A Nagypréposti ház (Vár utca 18.) déli oldala egybeépült a Gizella-kápolnával, ezen a falán láthatók - az emeleten - az egykori felső kápolna maradványai. A palotát két korábbi ház felhasználásával Padányi Bíró Márton építtette 1741-ben, mai formáját az 1909. évi tűzvész után kapta. A Nagypréposti ház utcai homlokzatának síkja északon megtörik, s az épület keskenyebb: itt nyílik egy, a várból kivezető keskeny utcácska. A ház bejárata fölött kovácsoltvas rácsos erkély van. Ma az Érseki Kormányzóság hivatala.
A Dubniczay-ház (Vár utca 29.) Veszprém egyik legszebb barokk épülete. Dubniczay István kanonok építtette 1751-ben. Az egyemeletes ház közepén nyíló, kosáríves kapu fölött kettős ablak és két angyallal díszített, háromszögű oromzat látható. Az épület hátsó szárnya a várfalra támaszkodik: itt látható a vár egyetlen megmaradt késő középkori rondellája.
A Bíró-Giczey-ház (Vár utca 31.) földszintjét 1733-ban építtette Padányi Bíró Márton, az északi és a várfalra támaszkodó nyugati szárnnyal együtt. Emelete Giczey István őrkanonok megrendelésére készült 1772-ben. Kis kiugrású középrizalitját háromszögű oromzat zárja le, kapuja kosáríves. Udvarának északi oldalán keresztboltozatos tornác húzódik.
A Szent István (ferences)-templom 1730 körül épült. 1909-ben leégett, ezután neoromán stílusban átalakították, ekkor készült a torony is. Belseje egyhajós, fiókos dongaboltozat fedi, amelynek freskóit Bucher Ferenc festette, 1779-1781 között. A főoltár képén Szent István felajánlja az országot jelképező Szent Koronát Magyarország Védasszonyának: kétoldalt Szent László és Szent Imre aranyozott szobrai állnak.
A ferences kolostor (Vár utca 33.) 1776-ban épült, egyemeletes. Nyugati szárnyának belső főfala a középkori várfalra támaszkodik. Ebben a szárnyban van a pompás, fafaragványokkal és stukkókkal díszített egykori refektórium. A templom kriptájában nyugszik Ányos Pál (1756-1784) költő.
A Szent Mihály-székesegyház az egyik legrégebben alapított püspöki templom Magyarországon. 1001-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá a veszprémi püspökség létrehozását, s 1009-ből származik az az oklevél, amely a határait kijelöli. A templomot a hagyomány szerint Szent István felesége, Gizella királyné építtette. Az első, kéttornyos román kori bazilika többször is megrongálódott (maradványait ennek ellenére a mai templom is magában foglalja), a 14. század végén gótikus stílusban állították helyre és bővítették ki. Ekkor épült a gótikus szentély és az altemplom is. Az 1552-es török ostromkor leégett a templom, csak az altemplom maradt épen, melyet 1630-tól újra felhasználtak. A 17. században köveit a várfalak megerősítéséhez kezdték elhordani. 1723-ban újjáépítették, ekkor barokk köntöst kapott. Utolsó nagy átépítése 1907-1910 között volt, amikor Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban alakították át, ebben az állapotban látható ma is. A templom nyugati oldalán toronypár emelkedik. A tornyok felső emelete a század eleji helyreállításkor készült, ugyanúgy, mint a középkorit utánzó, neoromán kapuzat. Keleten támpillérekkel erősített, sokszögű szentély van, az északi és déli homlokzaton láthatók az újonnan feltárt középkori részletek.
A templom belseje háromhajós. Az emelt szentély alatt van a gótikus altemplom, keresztboltozatát hat, nyolcszögletű pillér tartja. Az innen nyíló kriptában látható Padányi Bíró Márton püspök síremléke.
A Szentháromság-szobor a székesegyház, a Nagypréposti ház, valamint a ferences templom és rendház által közrefogott téren áll. A szép barokk alkotást 1750-ben készíttette Padányi Bíró Márton, építésze Walch Tamás, szobrásza Schmidt Ferenc volt. A szentek szobraival díszített alépítményből emelkedik ki a felfelé keskenyedő pillértest, amelyen a Szentháromság szoborcsoportja áll.
Az Éneklőkanonoki ház (Vár utca 35.) 1730 körül épült, utcai homlokzatát és kerítésfalát a 19. században neogótikus stílusban alakították át. Udvarában hátul az 1772-ben készült Tejfalusy-ház áll, amelynek csehboltozatos helyiségeiben kapott helyet a Gizella Királyné Egyházmegyei Múzeum. Az egykori ebédlőterem freskóján Tejfalusy György kanonok látható, kezében a ház tervével.
A Szent György-kápolna Veszprém egyik legkorábbi építészeti emléke, a székesegyház északi oldala mellett található. Eredetileg félköríves szentélyű körkápolna volt, amely a 11. század elején épülhetett, még a székesegyház előtt, királyi kápolna céljaira. A 13. század második harmadában lebontották, s helyén nyolcszögű gótikus kápolnát emeltek. Itt temették el Vetési Albert püspököt 1486-ban. A kápolna valószínűleg a 16. században pusztult el. Maradványai ma védőépület alatt láthatók (Vetési püspök sírköve is), előtte pedig Szent Imre herceg szobra áll, Erdei Dezső alkotása 1940-ből.
A Kilátóbástya a Vár utca végénél emelkedik. A mellvédes párkányon két impozáns szobor áll: Szent István királyé és mellette feleségéé, Gizelláé. Az együttes 1938-ban készült, Szent István halálának 900. évfordulójára. Az építészeti kialakítás Bretz Gyula munkája, a szobrok Ispánky József alkotásai.
A Kilátóbástyáról pompás panorámában gyönyörködhetünk. Közvetlenül előttünk van a Szent Benedek-hegy fehér sziklatömbje az 1904-ben felállított kereszttel, alatta kanyarog a Séd, partjain középkori hangulatú utcácskák láthatók. A sziklatömb alatt megtekinthetők a Szent Katalin-kolostor és -templom romjai (13. század), ahol IV. Béla király lánya, Szent Margit élt 10 éves koráig.
A Petőfi Színház (Óvári Ferenc utca) 1908-ban épült, Medgyaszay István tervezte. A szecessziós stílusú épület szerkezete vasbeton, a bejárati épületrészt és a színpadrészt színes kerámiával díszített párkány fogja össze. A színház homlokzatát a gödöllői művésztelep kiemelkedő alkotójának, Nagy Sándornak a Hunor és Magor történetét ábrázoló képe díszíti. Az ő művei az előcsarnok díszes üvegablakai is. A Latinovits Zoltán Játékszínben kamaradarabokat tekinthet meg a nagyérdemű, ahol a hely adottságainak köszönhetően testközelben élvezhetjük a színészek játékát. A zenekedvelőket pedig nemzetközi kórus és zenekari fesztiválok szórakoztatják, melyek európai és tengerentúli országok különböző együtteseit és szólistáit vonzzák Veszprémbe évről évre.
A Laczkó Dezső Múzeum (Megyeház tér) szecessziós épületét szintén Medgyaszay István tervezte 1908-ban, de építése csak 1925-ben fejeződött be. A múzeumnak jelentős régészeti, numizmatikai és néprajzi gyűjteménye van, képzőművészeti és helytörténeti anyagot is őriz. Állandó tárlatai "A Bakony" és "A Balaton-felvidék évezredei" címmel Veszprém és tágabb környezete múltjával ismertetik meg a látogatót. A múzeum anyaga több mint százéves. A múzeum mellett áll az alapító, Laczkó Dezső szobra, Medgyessy Ferenc szobrászművész alkotása.
A Bakonyi házat (a múzeum déli oldalán) 1935-ben építették fel, Öcs község egyik házának mintájára. A Bakonyra jellemző kisnemesi házban megtekinthető a berendezés és az egykor használatos eszközök.
A Szent István-völgyhíd (ezen keresztül hagyja el a 8-as út a várost) a magyar műszaki építészet jelentős emléke. 1938-ban készült el Folly Róbert tervei szerint a Séd völgyét mintegy 50 méter magasan átívelő viadukt. Innen pompás kilátás nyílik kelet felé a veszprémi várra, nyugatra a Betekints-völgyre, északra pedig a Bakony csúcsaira.
A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark a viadukt alatt induló Betekints-völgy oldalágában, a Fejes-völgyben található. A hazánk egyik legszebb helyén fekvő állatkert ma mintegy 120 állatfaj 450 példányának otthona. A 2003-as évre nagy bizakodással tekint az idén fennállásának 45. évfordulóját ünneplő Veszprémi Állatkert, hiszen ennyi újdonsággal, változással régóta nem fogadta tavasszal a látogatóit. Ez év áprilisától Döme és Kata az ország legnagyobb barnamedvéi végre méretükhöz illően nagy és modern kifutó lakói lesznek. A múlt év végén készült el a trópusi madárház, amelybe folyamatosan érkeznek az egzotikus madár- és emlősfajok. A februárban érkezett mókusmajmok nemcsak az állatkertben dolgozó alkalmazottak, hanem a látogatók kedvenceivé is váltak. Tavasszal a dél-amerikai trópusi madarak, tangarák és jasszánák mellett egy lajhárt is szeretnének bemutatni. Nyáron benépesül az afrikai szavannakifutó is, főleg az állatkert más területein tartott állatokat kívánják egy közös, élőhely típusú kifutóban bemutatni a látogatóknak. Tárgyalások folynak a ritka madagaszkári félmajmok, varik fajmegmentési, tenyésztési programjában való részvételről is, számukra szintén a szavannakifutóban kívánnak helyet biztosítani.
A szinte minden állatkertben fellelhető fajok mellett a veszprémi állatkertben olyan zoológiai ritkaságok is megtalálhatók, mint a szumátrai tigris, a karakara vagy a Dávid-szarvas. A Veszprém-völgyi apácakolostor romja (a Betekints-völgyben, a Séd mellett) Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. Szent István alapította a - Szent Imre herceg bizánci feleségével - Magyarországra érkező görög apácák számára, görög nyelvű alapítólevele (amelyet 1109-ből származó latin átírásban ismerünk) 1018-ban készült. A 13. század közepe táján a ciszterci rendé lett a kolostor. Az apácák 1552-ben elmenekültek a törökök elől, s az épületek lassanként elpusztultak. A romokat és a hozzájuk tartozó birtokokat a jezsuiták kapták meg 1625-ben, s a régi templom maradványain 1747-ben új templomot kezdtek építeni, amit azonban nem fejeztek be. A díszes homlokzatú és kapujú épület ma múzeumi raktár.
Veszprém és környéke nemcsak kulturális látnivalókkal vonzza a turistákat, a természet szerelmesei is találnak maguknak megfelelő szórakozást. A Bakonyban többféle túraútvonalra lelnek az aktív pihenésre vágyók, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig számos tanösvénnyel áll az érdeklődők rendelkezésére.

Veres Annamária
Fotó: Szamódy Zsolt
Forrás: dr. Czellár Katalin-
dr. Somorjai Ferenc: Magyarország, Panoráma Nagyútikönyvek
www.veszprem.hu, www.balaton.hu
www.balatonregio.hu